A mosolygás boldoggá tesz

A mosolygás boldoggá tesz

A mosolygás sokak számára nem tűnik nagyon bonyolult dolognak, abban viszont a legtöbben egyetértünk, hogy az élet sokkal szebb, ha mosolygós arcok vesznek körül, mint ha szomorkásak. A mosolygás pozitív érzelmeket idéz elő, ahogy ajkak mosolyra húzódnak, a szem összeszűkül és az arc felemelkedik. Ezzel üzenjük meg a külvilágnak, hogy a belső emberünk boldog. 

Persze a legjobb, ha ez erőltetés és tudatosság nélkül működik. Csakhogy abban a pillanatban, hogy az ember aggódni kezd a mosolya miatt, érdemes egy pillanatra megállni és átgondolni, hogy milyen következményei lehetnek ennek a jövőben.

Ha mosolyogni próbál, vagy a legkisebb jelét adja annak, hogy erőlteti a dolgot, a környezete azonnal érzékelni fogja, hogy mosolya nem őszinte. Viszonzásképp ők is erőltetett mosollyal válaszolnak.

De ennek nem kell így lennie. A mosoly természetes képességünk arra, hogy a belső énünket felvidítsuk, a körülöttünk lévők arcára pedig csillogást varázsoljunk. Mi miatt lehet mégis, ha nem elégedett a mosolyával?

Az elsőszámú ok, ha érzelmileg nincs jó állapotban és nem lát okot a mosolygásra. Ezzel nem sokat lehet tenni, a legjobb kezelési mód, ha sikerül megoldani a hátterében meghúzódó érzelmi problémát.

A másik eset, amikor nem szívesen mosolyog, ha elégedetlen a mosolya látványával, ami nagyrészt a fogak látványától függ. Ha fogai gyönyörűek és tökéletesen szabályosak, a mosoly természetessé válik és boldog lesz, hogy minden adandó alkalommal mosolyoghat. Ennek mindig örülni fog. Ha viszont gondjai vannak a fogsorával, állandóan erőltetetten mosolyog majd és kerüli, hogy bárki megpillanthassa a fogait.